2012. április 20., péntek

13. Kajálásban verhetetlen



Mivel Doncaster-ben is van Nando’s így ott kajáltunk, Niall kérésére.
- Nando’s. Szerelmem, itt vagyok. – mondta Niall az étteremnek.
Inkább nem kérdeztem semmit, mert, hogy megbánom.
- Szóval, szerintem menjünk be. – szólt Liam.
- Egyetértek. – mondtam bólogatva.
Mikor beléptünk azt hittem elájulok. Nagyon jól nézett ki belülr
ől, modern, meg minden, de hogy tudnak ennyi szemetet enni, azt nem értettem. Leültünk az egyik hátsó asztalhoz, majd jött a pincér, és rendeltünk.
- Egy gnocchi tálat kérnék. – rendelt el
őször Niall.
- Egészségedre. – szóltam.
- Köszi, de az egy tészta féle, amit imádok. – mondta nevetve.
- Ja, hát akkor ok. – szóltam kicsit elpirulva.
Láttam a pincér is halk nevetésbe kezdett. Hozom a formám, gondoltam magamban.
- Akkor inkább rendeljetek ti nekem, mert nem tudom, mi micsoda. – mondtam és furcsán forgattam az étlapot, mert nem voltam benne biztos, hogy egyáltalán jól tartom.
- Majd én rendelek neked. Két panpepato-t kérnénk. – szólt Zayn.
Nem szóltam semmit, csak ültem mosolyogtam, és bólogattam. Liam, Harry és Louis is olyat rendelt, amit kimondani se lehet nem, hogy megenni, na, mindegy.  
- Várni kell rá pár percet, addig hozhatok valamit inni? – kérdezte kedvesen a pincér.
- Én egy baracklevet kérnék. – mondtam mosolyogva.
- Én is. – mondta Louis, majd Harry.
- Én egy kólát, ha lehet. – szólt Liam.
- Hmm, én egy sprite-ot kérnék. – szólt Zayn is.
- Nekem hozz légyszives egy almalevet. – mondta végül Niall.
Leadtuk a rendelést, és nem sokára hozták az italt.
- Ez nagyon finom. – mondtam, miközben iszogattam a baracklevem.
- Az enyémet is megkóstolod. – nevetett Louis.
- Adhatsz, te mit is iszol? – kérdeztem nevetve.
- Baracklevet, és te?
- Nem mondod? Én is. – mondtam, majd elkezdtünk nevetni.
- H
űha, nagy poénzsákok vagytok. – szólalt meg Harry.
- Tudjuk. - mondtuk Lou-val.
-  Hozzák már a kajámat! – mondta Niall idegbetegen.
- Niall relax, béke van. – nyugtatgattam.
- Melody, ha szükséged van a karodra, akkor inkább vidd onnan. – mondta Zayn, és levette a kezem Niall válláról.
- Talán még kellhet. – szólaltam meg.
Volt nálam egy kis cukor, vagyis találtam a zsebembe, de nem sok 5-6 db.
- Niall, adok cukrot, de úgy oszd be, hogy még legalább 10 percig nem hozzák. – mondtam, majd adtam egy cukrot.
- Awh! Köszönöm. – ölelt meg.
Nem volt semmi, így elkezdtem kopogni az asztalon. Egyszer csak hallottam, hogy Liam adja a ritmust. Aztán Louis elkezdett a szájával beatbox-olni. Harry a lábával dobolt. Zayn elkezdett reppelni, majd Niall ülve táncolt. Egy nagyon jó kis 6 perces m
űsort adtunk, majd mikor abbahagytuk, mert jött a kaja azt láttuk, hogy mindenki minket néz.
- Szóval, hát akkor jó étvágyat. – mondta Liam.
- Zayn, ez meg mi? Ez a kaja, vagy valami m
űanyag? – súgtam oda Zayn-nek.
- Melody ez a panpepato. – mondta.
- Ja, értem, akkor ezt meg lehet enni, ugye? – kérdeztem vissza.
- Nem, azért kértem ilyet, hogy nézd meg milyen szép. – mondta nevetve.
- Hát akkor most megkóstolom. – mondtam majd beleharaptam.
- Wow! Ez nem is rossz. – mondtam, majd elkezdtem enni.
- Mondtam én. – szólalt meg Zayn.
 Már mindenki te volt ekkor Niall megszólalt.
- Na, jöhet a desszert?
- Niall, hogy tudsz ennyit enni, dehogy kell. – mondták a fiúk.
- Nekem jöhet, még belém fér pár falat. – mondtam nevetve.
- Most komolyan? – kérdezte Liam kikerekedett szemekkel.
- Ne tudd meg, mennyit tud enni. – szólt Louis.
- Nálam nem tud többet. – szólalt meg Niall, és felhúzta az orrát.
- Csak hiszed. – kacsintottam rá.
- Oké, akkor kihívlak egy kajaev
ő versenyre. – mondta.
- Nekem nyolc, de akkor valami nagyobbat kajáljunk. – mondtam nevetve.
- Oké, te mondtad.
Kértünk két hatalmas pizzát, de nem gyors-evési verseny volt, hanem ki bír még ennél is többet enni.
- El
őre sajnállak Melody. – mondta Niall miközben a pizzát nézte.
- Engem nem kell féltened. – nyugtattam meg.
- Szegény. –szólalt meg Louis.
- Melody er
ős lány majd kiheveri. – szólalt meg Zayn.
- Én nem miatta aggódom, hanem Niall miatt. – mondta és a körmét kezdte rágni.
Elkezdtünk enni, és én közbe beszélgettem, Niall meg csak nézett. Már benyomtam az egész pizzát szegény ír manó meg még az utolsó két szelettel szenvedett.
- Na, jó, te nyertél. – mondta, majd az asztalra borult.
- Köszönöm, én szóltam el
őre, de figyu, most már rendelhetünk desszertet? – kérdeztem nevetve.
- Ezt te sem gondolhatod komolyan? – mondta miközben próbált felkelni.
- Jól van, nem alázlak le ennyire. – kacsintottam.
- Na, van valakinek még hülye ötlete, vagy mehetünk? – kérdezte Liam.
- Én már jóllaktam, szerintem mehetünk. – mondtam.
- Azon csodálkoznék, ha még éhes lennél. – mondta Zayn.
- Mondtam, hogy a hugicám profi. – mondta elégedetten Louis, majd átkarolt.
- Niall jól vagy? Hívjam a halottas házat? – kérdeztem „komolyan”.
- Nem kell, megvagyok. – szólt, majd segítettem neki felkelni.
Ezután fizettünk és elhagytuk az éttermet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése