9. Váratlan vendégek

Reggel a zsiráfoknál ébredtem. Nem tudom, hogy csináltam, de hát így alakult. Bementem majd megfürödtem, és megreggeliztem.
- Szia Melody, jól aludtál? – kérdezte anyu, mikor jött le a lépcsőn.
- Ööö, igen jól aludtam. – mondtam neki meglepetten, hiszen észre sem vette, hogy nem is aludtam a házban.
- Kicsim, ma apuval el kell mennünk, mert van egy kis dolgunk, amit el kell intéznünk. – mondta és megsimogatott.
Nem örültem neki, hogy ma is egyedül leszek, vagyis, hogy nem foglalkoznak velem, mert nem sok időt töltök apuékkal mostanában, mert el vannak foglalva. Nem siettem a felöltözéssel, így csak 11-re öltöztem fel. Remekül időzítettem pont csöngettek. Kiszaladtam a kapuhoz, és majdnem megőrültem, mikor megláttam Louis-t.
- Úristen! Úristen! Sziasztok! – rohantam üvöltve, ujjongva, nem tudom leírni, mit éreztem.
- Szia! Örülünk, hogy látunk. –mondta Liam.
- Gyertek beljebb! – mondtam nekik kedvesen.
Mindenkivel ölelkeztem, furcsa Harry örült a legjobban, hogy láthat.
- Hát ti meg mit kerestek itt? – furcsálltam, hogy itt vannak.
- Nem örülsz nekünk? – kérdezte Loui.
- Nem örülök, kiugrok a bőrömből- mondtam ugrálva, majd a fekete hajú srác is elkezdett ugrálni velem.
- Wow! Jó nagy helyen laktok. – jegyezte meg Liam.
- Köszönöm, tudom. – mondtam nevetve.
Körbe vezettem őket az egész farmon. Egyszer csak Niall-nak kikerekedtek a szemei, és ordított egyet.
- Zsiráááááááf!!!
- Igen, mi az, még nem láttál zsiráfot? – kérdeztem nevetve. De most tényleg nem látott még zsiráfot. – kérdeztem újra, mert kezdtem megijedni, hogy tényleg nem látott én meg kinevetem.
- Nem, látott már zsiráfot, de neki ez az „ideállja”. – mondta nevetve a fekete hajú, mint kiderült Zayn.
Elkezdtünk nevetni, de Niall-t nem érdekelte, csak a zsiráf. A kis zsiráfot Bubble-nek hívták, nem tudom miért, és imádta Niall-t. Azt mondták Niall-ban is a zsiráfot látja. Nem tévedhettek nagyon, hiszen szőke.
- Niall, beóhajtasz jönni, vagy maradsz kint? – kérdeztem nevetve.
- Ja, persze bemegyek. – mondta, de megszakadt a szíve, mikor el kellett válniuk.
Megnyugtattam, hogy még visszajöhet, és akkor felcsillant a szeme.  Beinvitáltam őket a házba, és megmutattam mindent. Ekkor jött Miranda, és persze, hogy Harry feje tetszett neki a legjobban, és elkezdte kurkászni. Mindenki nevetett, és le akartam szedni róla, de nem sikerült.
- És meddig maradtok, ha szabad érdeklődnöm? –kérdeztem huncut vigyorral.
- Hát nem tudjuk, ha szólnak, hogy vissza kell mennünk, akkor megyünk majd. – mondta Louis.
- Addig itt lakhattok nálunk. – mondtam lelkesen.
- Nem, nem akarunk élősködni rajtatok. – mondta Liam félénken.
- De nem élősködnétek, most sincs itthon senki, légyszi maradjatok, vagy legalább a városban. – mondtam kérlelve.
- Nyugi maradunk, de nálunk fognak lakni. – mondta Lou.
- Ez az, az tök jó, akkor bármikor átjöhettek. – mondtam ujjongva.
Ők is örültek, vagyis úgy láttam. Azon gondolkoztam, hol lehetnek anyuék ilyen sokáig, és egyszer csak megszólalt Harry.
- Kedves volt anyukádéktól, hogy elmentek, azért, hogy meglephessünk, és együtt tölthessünk egy napot. 
Mindenki egyszerre ütötte meg Harry-t azt üzenve, ezt titokban kellett volna tartanod, te. Ekkor nevetni kezdtem, majd mindenki engem nézett, aztán ők is nevettek.
- Kértek valamit inni, vagy enni? – kínálgattam őket.
- Hát én nem utasítom vissza. –mondta Niall.
- Te sosem utasítod vissza. – mondta nevetve Zayn, a többiek pedig egyetértően bólogattak.
Volt otthon egy kis muffin, meg csináltam kakaót, és elmajszolgattuk.
- Awh, ez valami Isteni.  – mondták.
- Köszönöm, tudom, hogy anya tud sütni. – mondtam nevetve.
 Mikor megettünk mindent megszólalt Louis.
- És most. PÁRNACSATA!
Aztán mindenki megfogott egy párnát és püföltek, engem.
- Somebody needs help! – kiáltottam, aztán Loui belevisította a fülembe.
- Superman is here!
- Köszönöm, nem tudtam, mi hiányzik. – szóltam miközben visszatettem a fülemet a helyére.
Mikor abbahagyták a pesztrálásomat mindenki elfáradt, kivéve engem. Ekkor felkaptam egy párnát és én ütöttem mindenkit. Senkinek nem volt ereje visszaütni, de én nem csináltam sokáig. Visszavittem a konyhába a tányérokat, majd elmosogattam, egyszer csak kiáltást hallottam. Berohantam a nappaliba és ezt kérdeztem.
- Kötszert, vagy mentőt?
Mindenki nevetni kezdett kiderült, hogy csak bekapcsolták a tévét.
Nem sokkal később, hét óra felé, betoppantak anyuék is. Kicsit beszélgettek ők is a fiúkkal, majd felmentek aludni. Mindenki ásítozni kezdett.
- Megharagszol Melody, ha most elmegyünk, mert nagyon fáradtak vagyunk. –mondta Liam.
- Dehogy haragszom, menjetek nyugodtan, pihennetek kell.
Ezután mindenkitől „érzelmes” búcsút vettem, majd elmentek. Hulla fáradt lettem majd én is nyugovóra tértem.