25. Őrült tanárok

-Ne! Hogy tehetted ezt? – ordította a két fiú térdre borulva.
- Nézzétek csak, így. – és Ashley megrázta az üres poharat.
A fiúk majdnem sírtak, de megnyugtattuk őket.
- Fiúk felvettem az egészet, láthatjátok majd a neten. – fogtam meg a vállukat.
- Micsoda? – néztek rám kikerekedett szemekkel.
- Csak azt mondta, hogy minden tisztelete a tiétek, hogy ilyen ügyesek voltatok. – helyesbített Steffany.
- Aha persze. – mondták a fiúk.
Most fog kezdődni kémia. Már bocsánat, hogy ilyet mondok, de nem normális a tanárunk, nő, de olyan, mint egy kislány, persze nem kinézetre, úgy olyan, mint egy őskövület. Beültünk, de előre figyelmeztettem Eric- et, hogy készüljön fel, mert hát, ha új tanuló jön, neki az olyan, mintha új préda lenne a szavannán.  Láttam, hogy kicsit megijedt, de megnyugtattam, pedig tudtam, hogy nem lesz egy sétagalopp ez az óra.
- Mizu osztály? – hallottuk a tanárnő hangját, de nem láttuk.
Egyszer csak egy köpönyeges alak suhant végig az osztályon.
- Superman is here! – ordította és felugrott az asztalra.
- Na, de tanárnő. –néztünk furán a tanárnőre.
- Jól van, jól van, csak vicceltem. – mászott le és le is esett.
Nem nevettünk, mert mi jól neveltek vagyunk, meg azért sem, mert ez nála megszokott.
- Ma kísérletezni fogunk, vagyis azt a kék löttyöt, meg azt a zöld löttyöt összeöntjük és megnézzük mi lesz. – mondta miközben kelt fel, és megmagyarázta mi az a kísérletezés, mintha nem tudnánk.
- Mindenki válasszon egy partnert. – tette hozzá.
Mivel Ashley Steffany-val lesz, Dylan pedig Eric-kel, ezért kerestem egy másik partnert. Láttam, hogy közeledik felém Diana, ezért gyorsan magam elé rántottam Zoé-t.
- Melody nem akarsz a párom lenni? – kérdezte vigyorogva Diana.
- Úgy kérdezted. – válaszoltam, de láttam az arcán, hogy nem érti, ezért lebetűztem. N E M. – fejeztem be majd egy fintorral el is ment.
- Leszel a párom Zoé? –fordultam felé.
Közben körbe-körbenézett, nem értettem miért.
- Melody biztos vagy ebben, pont velem akarsz lenni, velem, a legnépszerűtlenebb lánnyal a suliból, hiszen te most még népszerűbb, vagy mint valaha. – mondta félénken.
- Ne hülyéskedj, hiszen barátok vagyunk, meg mi ez a népszerűség izé, azzal vagyok, akivel csak akarok, és én most veled szeretnék lenni. – válaszoltam.
- Tudom, hogy barátok vagyunk, de.. – kezdett bele.
- Nincs de.. barátok vagyunk és pont. – vágtam a mondat közepébe.
Leültünk és követtük Mrs. Brightmore utasításait.
- Gyerekek, ha minden jól megy, holnap nem lesz suli. – mondta nagy vigyorral.
Erre a mondatra mindenki felkapta a fejét.
- Tanárnő, arra céloz, hogy nem lesz tanítás, vagy, hogy maga az iskola sem lesz. – kérdezte az osztály egyik végéből Toby.
- Úgy értitek, ahogy akarjátok.  – válaszolta miközben nézte, hogyan csináljuk.
Féltem összeönteni a dogokat, de csak akkor kapok jó jegyet.
- Biztos vagy te ebben? – kérdezte ijedten Zoé.
- Semmi nem biztos, csak ami már megtörtént. – válaszoltam miközben koncentráltam.
Mindenki meredt szemekkel figyelt engem, mert csak mi tartottunk a végénél.
- Na, és most óvatosan öntsd bele. – állt mellém Brightmore tanárnő.
Próbáltam lassan önteni, de ekkor megint megszólalt.
- Jó, ennyire azért nem kell óvatosan. – és megrántotta a kezem és mindent beleöntöttem.
- Oó. – szólt hozzám.
-Oó?- kérdeztem és láttam a habot kifutni, ekkor megszólaltam. Oó.
- Mindenki üljön hátrébb. –mondta majd megfogta a palackot és kiszaladt.
Csak egy hatalmas durranás hallatszott és a tanárnő fekete fejjel és égnek álló hajjal tért vissza. Ekkor már nem bírtuk tovább, nagy nevetésbe kezdtünk.
- Látjátok, gyerekek ez történik, ha nem olvassátok el a tankönyvet, és akkor is, ha rám hallgattok. – mondta köhögve.
Ezek után kiszellőztettünk, kinyitottunk minden ablakot, majd csöngettek. El akartam köszönni Zoé-tól, és megköszönni a segítséget, de amint megfordultam már elment. 
- Na, hogy tetszett? – kérdeztem Eric-et.
- Hát nem hittem volna, hogy ilyen laza tanáraitok vannak, mindig azt hittem az angliai tanárokról, hogy begyepesedettek.
- Nem akarlak elkeseríteni, de hinni nem itt kell, hanem a következő utcában, tudniillik ott van a templom. – mondtam kacsintva.
Még volt egy óránk, de az csak technika, az nem komoly, nem is laza, ott unatkozni szoktunk. a botanikus kertbe vittek minket.
- Gyerekek ma mandragóra növényekkel fogtok foglalkozni. – jelentette be Mr. Wolf.
- Az a növény nem a Harry Potter-ben van, ami visít. – súgtam oda Ashley-nek.
- Én is úgy tudom, de hagyd rá, ő tudja. – válaszolta.
- Miss. Tomlinson maradjon csöndbe, vagy az igazgatóiban fog landolni ezt garantálhatom. – mondta mogorván.
E miatt a tanár miatt csaknem háromszor voltam az igazgatóiba, mert nem bír, mivel az ő kedves unokája Diana, akivel én soha nem voltam kedves, amikor varangyos békát tettem a sapijába, akkor telt be a pohár.